Miért nem beszél végre?

Minden szülő aggódik, ha azt tapasztalja, hogy gyermeke három éves kora körül jár, de szinte még semmit sem beszél. A legfontosabb teendő ilyenkor az, hogy mielőbb szakemberhez (logopédushoz) forduljon! A beszédfejlődésbeli elmaradás tünetei hol enyhébben, hol súlyosabban jelennek meg. A szakember feladata, hogy az okok, a tünetek ismeretében eldöntse: pontosan milyen rendellenesség áll fenn a gyermek beszédfejlődésében, vagyis hogy felállítsa a diagnózist. Csak ezután tudja meghatározni, hogy milyen módon kezeli majd gyermekét.

Gyermeke fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy a kezelés mielőbb elkezdődjön.

Hasonló, mégis más

A diagnózis kétféle lehet: megkésett beszédfejlődés illetve diszfázia, azaz beszédzavar. E két probléma megjelenése annyira hasonló, hogy sokszor még a szakember számára is nehéz őket megkülönböztetni.

A megkésett beszédfejlődés esetében a gyermek a beszédfejlődés minden szakaszát végigjárja, de időben késve és csökkent mértékben.  

Alany és állítmány

A diszfáziának súlyosabbak lehetnek a tünetei. Ebben az esetben a gyermek a nyelvi szerkezeteket is helytelenül használja, például nem egyezteti a az alany és az állítmány idejét, vagy az egyes-öbbes számot. vagy hibásan ragozza a szavakat. A beszédzavarra jellemző,  hogy a gyermek megreked egy, a korai időkre jellemző szinten.

 A beszédzavar többféleképp jelenhet meg. Egyes gyerekek számára a beszédmegértés okoz nehézséget, ez az érzékszervi alapú beszédzavar. Másoknál a beszéd kivitelezés, azaz a beszédhez kapcsolódó izommozgások, nyelv, ajak, állkapocs, hangkeltő szervek irányítása nehéz, ez a motoros diszfázia.

A szakember a különböző vizsgálatok során többek között a beszédfejlődésben megnyilvánuló rendellenesség okát is megpróbálja kideríteni.

Veleszületett okok

Különösen az enyhe tünetek esetében igen gyakori, hogy a beszédzavar öröklődik. Gyakran akár három generáción át is észlelni lehet a megkésett beszédfejlődést. Apai részről az örökletesség kétszer olyan gyakori, mint az anyai ágon. Maga a beszédzavar is kétszer gyakrabban fordul elő fiúknál. Ugyancsak gyakori a mozgásfejlődésben megfigyelhető lemaradás, illetve az általános ügyetlenség, mely a nagymozgásokban és a finommozgások, kézügyesség terén is.

Ügyetlen?

Azok a gyerekek, akik ügyetlennek bizonyulnak a finomabb és nagy pontosságot igénylő mozgásokban, az artikulációs mozgások elsajátításában is feltűnően nehézségekkel küzdenek, hiszen a beszéd rendkívül finom, összerendezett mozgást igényel.  

Hallod-e?

Gyakori az is, hogy a beszédzavart a gyermek hallásproblémája okozza, melyet a család sokszor észre sem vesz, vagy figyelmetlenségként értékel. Természetesen a beszédfejlődésben a hallás nélkülözhetetlen: nem csak mások beszédét kell hallanunk, hanem a sajátunkat is, csak így vagyunk képesek a megfelelő artikulációs mozgások kifejlesztésére.

Gondot okozhat az értelmi fejlődés zavara is.  Talán ekkor a legfontosabb, hogy mielőbb elkezdődjön a fejlesztés, hiszen az döntő lehet a gyermek későbbi iskolai pályafutása, élete szempontjából.  

Szerzett okok

Akár a megkésett beszédfejlődés, akár a diszfázia esetében előidéző tényező lehet valamilyen szülés közben bekövetkezett sérülés is. Ezek között első helyen olyan enyhe bevérzésekre kell gondolni, amelyek az agynak a beszédmozgásokban vagy a beszédmegértésben fontos szerepet játszó mezőit érintették. De sérülést okozhat az is, ha a gyermek megszületésekor nem lélegzik, "nem sír fel azonnal". Ilyenkor az agysejtekben az elégtelen oxigénellátottság miatt következhet be károsodás.

A szerzett okok közé soroljuk azt is, amikor egyértelműen a család, a környezet az oka a beszédtanulás zavarának. Bizony, örökké rohanó világunkban előfordulhat, hogy a környezetnek "nincs ideje" foglalkozni a gyermekkel. A felnőtt ellátja a gondozás feladatait, de ahhoz már fáradt, nincs hozzá türelme, hogy közben beszéljen is a gyermekhez, beszélgessen is vele.

Nem holnap! Most!

Mindez ijesztő lehet, de nyugodjon meg: az elmaradás nem jóvátehetetlen, a beszédzavar korrigálható. De ne feledje: Mielőbb forduljon szakemberhez!

forrás: http://varazsbetu.hu/

 

Megkésett beszédfejlődés

 

 Jellemzője, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad a korának megfelelő beszédszinttől.

 

 Tünetek:

 

 •a beszédfejlődés késése (első szavak 2 éves kor után)

 

•makacs, több hangra kiterjedő pöszeség

 

•hibás, vagy hiányzó raghasználat

 

•a beszédmegértés zavara

 

•átlagosnál gyengébb zenei,ritmikai képesség

 

•veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában

 

 

 

Terápia:

 

 •a beszédkedv felkeltése, szinten tartása

 

•a beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése

 

•a szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése

 

Nagyon fontos, hogy a szülők időben szakember segítségét vegyék igénybe. A logopédus már a kisgyermek két és fél, hároméves korában tanácsokkal látja el a szülőket, három és fél, négyéves korban pedig megkezdi a terápia előkészítő szakaszát.

 

 

 

Pöszeség

 

 

 

A pöszeség (diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara, amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.

 

 Okai:

 

 

 

•lassúbb ütemű pszichikai fejlődés

 

•retardált, megkésett beszédfejlődés

 

•a fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége

 

•a motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara

 

•organikus okok: a perifériás beszédszervek (szájüreg, nyelv, fogállomány, állkapocs, ajkak) anatómiai rendellenessége

 

 

 

A terápia célja, hogy a logopédus tiszta, a köznyelvi ejetésnormákak megfelelő artikulációt alakítson ki, amely zavartalanul épül be a gyermek folyamatos, spontán hangos beszédébe. A logopédiai terápia általában heti két órában tekinthető ideálisnak, súlyos beszédzavar esetén azonban ennél intenzívebb foglalkoztatás szükséges.

 

 

 

Feladatok:

 

 

 

•általános és részletes logopédiai vizsgálat, szükség esetén szakorvosi vizsgálatokra utalás

 

 

 

•a vizsgálati eredmények alapján egyéni terápiás terv készítése

 

 

 

•az egyes beszédhangok előszkészítése, fejlesztése, kialakítása, rögzítése és automatizálása

 

 

 

•a beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása

 

 

 

 

 

 

 

Orrhangzós beszéd

 

 

 

Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Az orrhangzós beszédnek organikus (szervi) vagy funkcionális okai lehetnek. Az organikus okok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. A leggyakoribb veleszületett okok a különböző típusú és kiterjedésű hasadékok. Szerzett tényező lehet az idegrendszer különböző szintjein fellépő bénulások. A veleszületett funkcionális okok között lehetnek nagyothallással együtt megjelenők, a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is előfordulhatnak.

 

 

 

A terápia célja, hogy lehetőség szerint a gyermek iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. A logopédus legfontosabb feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, a terápia beállítása, majd az eredményektől függően az utógondozás. A logopédiai munka intenzitása életkortól függő.

 

 

 

 

 

 

 

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

 

 

 

A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetve sorozatát.

 

 

 

A beszédmegértés a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, ezt a mondatok megértése és értelmezése követi. A beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is jelenti.

 

 

 

A beszédfeldolgozás zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása nem pontos, megértésük bizonytalan, az értelmezés gátolt. Más szavakkal: ha a gyermek az életkorának megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen  téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszéd megértés zavara áll fenn.

 

 

 

Tünetek: a mindennapi kommunikációban megfigyelhető esetleges reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés beszédfeldolgozási nehézségekkel. Az olvasás- írástanulás, helyesírás zavara, a memoriterek megtanulásának nehézsége, az idegen nyelv elsajátításának problémája, az olvasottak bizonytalan értése, a lényegkiemelés képtelensége, a látszlagos memóriazavarok és az általános tanulási nehézségek.

 

 

 

Terápia: A cél az elmaradott vagy zavart beszédmegértés helyreállítása, szükség esetén a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldásán és gyakoroltatásán keresztül történik. Iskolás korú gyermekek esetében ez párhuzamosan történik az írott anyanyelv fejlesztésével.

 

 

 

A terápiát mindig a diagnosztikának (GMP) kell megelőznie, ennek ismeretében tervezhető a terápia. 6-12 hónap elteltével kontroll diagnosztikai tesztelés következik.

 

 

 

 

 

(forrás: beszedhibak.hu)

Oldal: Gyakori beszédhibák
Logopédiai csoport- Eszterlánc óvoda Budapest, XVIII.kerület - © 2008 - 2024 - logiovi.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat